Gyakorlati tanácsok és esetek
Hőszivattyú > Hőszivattyú típusok >
Talaj hőenergiáját hasznosító föld-víz hőszivattyúk
A környezetünkben lévő talaj bőségesen eltárolt napenergiát. Megfelelő hőnyerő rendszer segítségével a föld-víz hőszivattyúk ezt az energiát hasznosítani tudják. A hőnyerő oldal kialakítása különböző lehet: Talajkollektoros (vízszintes) rendszerek
Talajkollektoros (vízszintes) rendszerek
Talaj hőenergiáját hasznosító talajkollektoros föld-víz hőszivattyú
A talajból a hőt, 1,20-1,50 méter mélyre (több, keskeny árokba, vagy egy nagy alapterületű „gödörbe”), vízszintesen lefektetett, műanyagcsövek segítségével vonjuk el.
A csőkígyóban fagyálló folyadék kering. A csövek anyaga általában KPE, ugyanaz, amit a föld alatti vízhálózatokhoz, vagy gázhálózatokhoz használnak.
A tapasztalatok szerint ezt az anyagot nem bántják a talajban élő rágcsálók, rovarok, ellenáll a talaj kémiai hatásainak, várható élettartama legalább 100 év, tehát kitűnően megfelel hőszivattyús alkalmazásokhoz. A csőfektetés mélysége miatt kicsi a valószínűsége, hogy bármilyen mechanikai sérülés érje, és a felszíni növényzetet sem befolyásolja.
Nyáron olcsón és egyszerűen tudjuk az épület falait, mennyezetét hűteni a földkörből származó hűvös folyadék segítségével. (passzív hűtés).
| A talajkollektoros hőszivattyú rendszerek előnyei | A talajkollektoros hőszivattyú rendszerek hátrányai |
|---|---|
| Magas COP (4,5-5) | Jelentősebb földmunkával jár |
| Az év egészében állandó COP | Hűtheti a kert fáinak gyökereit |
| Önállóan megoldja az épület fűtését-hűtését | Nagy földterület szükséges hozzá. |
| Teljesen biztosított a jövőbeni működés |
Talajkollektoros hőszivattyú telepítése
A kollektorokat olyan területek alatt kell lefektetni, ahol a későbbiekben sem kívánunk nagy árnyékot adó fákat, fedett építményeket, vagy vízzáró térburkolatot (például bitumennel burkolt parkolót) létesíteni, ugyanis lényeges, hogy a csövek feletti területet süsse a nap, beszivárogjon a talajba a csapadékvíz.
Szigorúan tilos a fűtendő épület alá telepíteni a kollektorokat! Általában a fűtendő alapterület kétszerese-háromszorosa szükséges a megfelelő nagyságú vízszintes kollektormező kialakításához. Minél nagyobb a talaj víztartalma, illetve minél jobb az épület hőszigetelése, annál kisebb terület elegendő a vízszintes kollektorok lefektetéséhez, hiszen a nedvesebb talajnak jobb a hőátadó képessége, a jobb hőszigetelésű háznak pedig kisebb a hőigénye.
Újabban elterjedtek olyan, a vízszintes talajkollektorokhoz némileg hasonlító rendszerek (centrális ferdefúrás, energiakosarak, kompakt kollektorok) amelyek törekszenek a hagyományos vízszintes rendszer legnagyobb hátrányait, a nagy helyigényt és a jelentős földmunkát kiküszöbölni.
Talaj hőenergiáját hasznosító energia cölöpök, telepítés előtt
Már Magyarországon is megvalósult ezek közül egy-két rendszer, igyekszünk az új típusú rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokról ezeken az oldalakon beszámolni. A vízszintes kollektorok telepítéséhez jelenleg nem szükséges semmilyen hatósági engedélyt beszerezni.
Függőleges talajkollektor telepítés előtt
Talajszondás (függőleges) rendszerek
Talaj hőenergiáját hasznosító talajszondás föld-víz hőszivattyú
Ennél a hőszivattyú típusnál 60-100 méter mély furatokba, függőlegesen elhelyezett műanyagcsövek segítségével vonjuk el a talajból a hőt.
A csövek anyag általában KPE (amit a föld alatti vízhálózatokhoz, vagy gázhálózatokhoz használnak), vagy térhálósított PE. A csövekben fagyálló folyadék kering.
Nyáron olcsón és egyszerűen tudjuk az épület falait, mennyezetét hűteni a földkörből származó hűvös folyadék segítségével. (passzív hűtés)
| A talajszondás hőszivattyú rendszerek előnyei | A talajszondás hőszivattyú rendszerek hátrányai |
|---|---|
| Magas COP (4,5-5) | Nagyon drága lehet a fúrás |
| Az év egészében állandó COP | Nagy felfordulással jár az előkészítés |
| Teljesen biztosított a jövőbeni működés | |
| Kicsi területigény | |
| Szinte bárhová telepíthető |
Talajszondás hőszivattyú telepítése
A szondákat lehet akár a jövendőbeli épület alá is telepíteni. Teljesen mindegy, hogy az elkészült szondák felett milyen építmény, növény található, sem a szondákat nem akadályozza a természeti energia hasznosításában, sem a szondák nem ártanak az építményeknek, növényeknek.
A mai hőszigetelési szabványnak megfelelő épületek esetén, a fűtött alapterület minden 100 négyzetméterére hozzávetőlegesen 100 méternyi szondát szükséges létesíteni. A szondáknak egymástól legalább 6 méterre kell, hogy legyenek. Minél nedvesebb, illetve sziklásabb az altalaj, annál rövidebb lehet a szondák összes hossza. Minél gyengébb az épület hőszigetelése, annál hosszabbnak kell lennie a szondák teljes hosszának.
A szondafúrás rendkívül költséges munkafolyamat. Még laza talaj esetén is 4-5.000 forintba kerül méterenként, de sziklás talajban 8-12.000 forintba kerül egy méter. A függőleges talajszondák telepítéséhez bányakapitánysági engedély szükséges, majd a beüzemelés után használatbavételi engedélyt kell kérni rájuk. A hatósági eljárás teljes költsége több, mint százezer forint.
6. Kérdés: Tisztelt Szakértő! Lakásunkba IDM 26 kwh teljesítményű hőszivattyú van telepítve...
Válasz:
Kedves József!
Az Ön által leírtak alapján valóban meglehetősen...