Gyakorlati tanácsok és esetek
Hőszivattyú >
Hőszivattyús rendszer tervezése
Habár a kazános fűtési rendszerek tervezéséhez sokan értenek, a hőszivattyús rendszerek méretezése, tervezése különleges ismereteket, nagy tapasztalatot igényel. Hőszivattyús rendszerünk tervezését ezért mindig bízzuk olyan épületgépész mérnökre, aki rendelkezik már nagyszámú hőszivattyús referenciával.
Nézzük meg, melyek azok a pontok, amelyek a legnagyobb figyelmet érdemelnek!
A hőszivattyú teljesítményének pontos méretezése
Ha egy fűtési rendszert hagyományos kazán szolgál ki, nem jelent különösebb problémát, ha annak teljesítménye kétszerese-háromszorosa, mint amit az épület igényel. A beruházás persze drágább lesz az indokoltnál, de üzemelés közben csak csekély mértékben növeli meg a költségeket.
Hőszivattyú esetén azonban máshogy alakulnak a dolgok! A túlméretezett hőszivattyú nem csak jóval drágább, hanem üzemelés közben az egész rendszer több áramot fog fogyasztani, mint a pontosan méretezett.
A hőnyerő oldal pontos méretezése
| Talaj típusa | Talajból kinyerhető energia |
|---|---|
| Száraz homokos talaj | 10 - 15 W/m2 |
| Nedves homokos talaj | 15 - 20 W/m2 |
| Száraz agyagos termőtalaj | 20 - 25 W/m2 |
| Nedves agyagos termőtalaj | 25 - 30 W/m2 |
| Talajvizes terület | 30 - 35 W/m2 |
Föld-víz hőszivattyúval a talajból kinyerhető energia mennyiség tájékoztató értékei
A föld-víz hőszivattyús rendszer hőnyerő oldalának, tehát a függőleges szondarendszernek, vagy a vízszintes kollektormezőnek helyes méretezése sorsdöntő jelentőségű.
Alulméretezett hőnyerő oldal a talaj hőenergiájának korai kimerülését okozza, míg a jelentős túlméretezése felesleges beruházási költségeket és gazdaságtalan üzemelést okozhat.
A helyes méretezést segítik a nyugat-európai hőszivattyú gyártók – több évtizedes szakmai tapasztalaton nyugvó – iránymutatásai, amelyek egybehangzóan leírják a különböző talajtípusok hőátadó képességeit, terhelhetőségét.
A hőnyerő oldal csekély mértékű (15-20%-os) túlméretezése – tapasztalataink szerint – gazdaságosabb, és biztonságosabb üzemelést eredményez, bár kétségtelenül megnöveli a beruházási költségeket.
Kútvízre alapozott hőszivattyús rendszert akkor szabad tervezni, ha előreláthatóan évtizedekig rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű és minőségű víz, és a kitermelt vizet a szikkasztó kút, vagy kutak tartósan el tudják nyelni. Hogy adott hőteljesítményű hőszivattyúnak mennyi vízre van szüksége, azt – egy szakmai ökölszabály szerint – az alábbi egyszerű számolással lehet megbecsülni: Hőszivattyú fűtőteljesítménye (kW) / 4 = Vízigény (m3/óra)
A hőközpont hidraulikus tervének elkészítése
Talajszondás hőszivattyú hőközpontja, melegvíz tárolóval, puffertartállyal és hőszivattyúval
A stabil, gazdaságos hőszivattyús üzemelés alapfeltétele, hogy a megvalósítandó hőközpontról legalább egy olyan szintű kapcsolási rajz készüljön, amelyiken tisztán és világosan látszanak a különböző gépészeti elemek kapcsolatai, és a felhasználandó elemek fontosabb paraméterei (csövek átmérője, szivattyúk teljesítménye, stb.).
A hőszivattyú rendkívül érzékeny a csövekben áramló víz mennyiségére, sebességére, ezért a rendszer minden egyes elemét pontosan szükséges méretezni. Akár a legkisebb tervezési baki is meghiusíthatja a rendszer elindítását. Törekedni kell a – a lehetőségekhez mérten - minél egyszerűbb hidraulikus felépítésre, hiszen a tapasztalatok szerint ezek működnek megbízhatóan, takarékosan.
6. Kérdés: Tisztelt Szakértő! Lakásunkba IDM 26 kwh teljesítményű hőszivattyú van telepítve...
Válasz:
Kedves József!
Az Ön által leírtak alapján valóban meglehetősen...