Gyakorlati tanácsok és esetek
Hőszivattyú > Hőszivattyú típusok >
Hűtés hőszivattyúval
A hőszivattyús rendszerek többsége kitűnően alkalmas nyáron hűtésre.
Passzív hűtés
Azért beszélünk itt a rendszerről, nem pedig magáról a hőszivattyúról, mert a leggazdaságosabb megoldás pont a passzív hűtés, ahol nem is maga a hőszivattyú hűt, hanem a természeti környezetünkbe „pumpáljuk ki” a felesleges hőenergiát.
Nyáron a lakás belső hőmérséklete általában lényegesen magasabb, mint a kútvíz vagy a talaj hőmérséklete. A külső levegő hőmérséklete azonban általában magasabb a belsőnél, így a levegős hőszivattyú rendszerek alkalmatlanok passzív hűtésre.
Hűtési üzemmódban a talajhoz vagy kútvízhez csatlakozó csőrendszerben keringő hűvös folyadék vonja el a hőt egy hőcserélőn keresztül az épület csőhálózatában lévő víztől. Így maga a hőszivattyú ill. annak kompresszora nem is működik, tehát nem fogyaszt elektromos áramot. (A hőszivattyú nyáron is termel melegvizet, ekkor fűtési üzemmódban működik a rendszer, így a kompresszor is.)
Energia csak a két folyadék rendszer keringetéséhez kell, így a passzív hűtés üzemeltetése rendkívül kis energiával valósítható meg: az energia megtakarítás 80-95%!
A passzív hűtés esetében jobb hatás érhető el mennyezet vagy falfűtés, mint a padlófűtés esetén, ugyanis a meleg levegő felemelkedik a plafonhoz, és a lehűtött padló felett keletkező hidegebb levegő lent is marad a lakás alsóbb légrétegeiben. Mennyezetfűtésben esetén fordított a helyzet: pont ott hűti a mennyezet a lakás levegőjét, ahol az a legmelegebb.
Aktív hűtés
Aktív hűtés esetén a hőszivattyú hűti le az épület hőleadó rendszerében keringtetett vizet (bár ebben az esetben inkább „hőelvonó” rendszerről beszélhetünk).
Az erre alkalmas hőszivattyúk belső kialakítása lehetővé teszi, hogy az áramlási irányokat megfordítsuk: a rendszer az épület belsejét hűti és a külső hőnyerő oldalt – földet, kútvizet, levegőt – fűti a belülről elvont hővel.
A hőszivattyús aktív hűtéssel elérhető energia megtakarítás a – hagyományosnak tekinthető – klímaberendezésekhez képest 0-40%. A legalacsonyabb megtakarítást a levegős hőszivattyúk nyújtják, hiszen működési elvükben ilyenkor lényegében megegyeznek a klímaberendezésekkel, megtakarítás inkább csak a hőelvonás módjából adódik (felülethűtés esetén)
6. Kérdés: Tisztelt Szakértő! Lakásunkba IDM 26 kwh teljesítményű hőszivattyú van telepítve...
Válasz:
Kedves József!
Az Ön által leírtak alapján valóban meglehetősen...