Gyakorlati tanácsok és esetek
Hőszivattyú > Hőszivattyú típusok >
Levegő hőenergiáját hasznosító levegő-víz hőszivattyúk
Levegő hőenergiáját hasznosító levegő-víz hőszivattyú
A levegős hőszivattyú típusnál a környezet levegőjéből vonjuk el a fűtéshez szükséges hőenergiát. A készülékek akár beltérbe, akár kültérbe telepíthetők.
Amennyiben az épület már rendelkezik jól működő gázkazánnal (meglévő ház fűtéskorszerűsítése), akkor is érdemes levegős hőszivattyút telepíteni.
Ekkor a leggazdaságosabb megoldás, ha a levegős hőszivattyú kb. -5 - -8°C-ig fűt egyedül, utána pedig "közösen folytatják a munkát". (alternatív fűtés) Az ilyen rendszereknél egy átlagos téli fűtési idényben maximum 5-10 napig üzemel a hőszivattyús fűtési rendszer kiegészítésére gázkazán.
Nyáron a levegő-víz hőszivattyúban zajló körfolyamat automatikus megfordításával tudjuk hűteni épületünket. (aktív hűtés)
| A levegős hőszivattyú rendszerek előnyei | A levegős hőszivattyú rendszerek hátrányai |
|---|---|
| Nem igényel jelentős előkészületeket | Alacsonyabb (3,5-4,1) COP |
| Bárhová szerelhető | Külső hőmérséklettől függő COP és teljesítmény |
| Egyszerű, olcsó telepítés | Alternatív fűtési rendszert igényelhet |
| A leggazdaságosabb megoldás meglévő fűtési rendszer esetén | |
| Kisebb beruházást igényel, mint a földes, vagy vizes típusok |
Levegős hőszivattyú telepítése
A levegős hőszivattyúk telepítése igényli a legkevesebb előkészítő munkálatokat. Amennyiben beltérben kívánjuk a készüléket elhelyezni, úgy gondoskodni kell az óránként több ezer köbméternyi levegő bejutásáról és eltávolításáról. Ehhez 50-80 cm átmérőjű falnyílásokat és ugyanilyen átmérőjű légcsatornákat kell készíteni. Fentiek miatt a beltéri levegős hőszivattyúkat elsődlegesen új építésű épületeknél használják, hiszen ritkán van arra lehetőség, hogy a meglévő épületben kialakíthatóak lennének a falnyílások. Erről bővebben a hőszivattyú elhelyezése menüpontban olvashat.
A kültéri levegős hőszivattyúkat rendszerint a kert egy alkalmas zugába szokták telepíteni, de felszerelhetők a tetőre, vagy a ház falára is. A hely kiválasztásánál figyelembe kell venni a ventilátor által keltett meglehetősen nagy légáramlatot, ami fűtési üzemmódban ráadásul 3-8°C-kal hidegebb, mint a külső levegő, tehát ha valakire ráfúj a készülék, kellemetlen érzetet kelt.
Nyáron, hűtési üzemmódban természetesen a környezeténél melegebb levegőt ont ki magából, ami – kánikulában – szintén nagyon kellemetlen. Érdemes tehát a készüléket úgy tájolni, hogy a kifújó oldal ne egy gyakran használt járdára, vagy a szomszéd ablakaira nézzen. Ez a jelenség általában csak 4-5 méteren belül érezhető, akárcsak a készülék zaja. A beszívó oldalon sem zavaró hőhatás, sem jelentős zajhatás nem keletkezik, ezért a kültéri levegős hőszivattyúkat nyugodtan lehet az épülethez – a gyártó által meghatározott minimum távolság figyelembe vétele mellett – közel elhelyezni.
Monoblokk és split rendszerű készülékek
A kültéri levegős hőszivattyúk között találhatunk úgynevezett „monoblokk” és „split” rendszerű készülékeket.
A monoblokk rendszerben a kültéri egységben található a hűtő körfolyamat összes alkotóeleme.
A kültéri egység és a beltérben található hőközpont között alacsony nyomású víz kering, normál épületgépészeti csövekben
A split rendszer kültéri és beltéri egységből áll. A kültéri egységben található a kompresszor, az expanziós szelep, valamint a külső levegő és a hűtő körfolyamat közötti hőcserélő.
A hűtő körfolyamat és az épület hőleadó rendszere közötti hőcserélő a beltéri hidraulikus egységben helyezkedik el. A kültéri egység és a beltéri hidraulikus egység között magas nyomású hűtőközeg kering, speciális minőségű klímatechnikai csövekben.
6. Kérdés: Tisztelt Szakértő! Lakásunkba IDM 26 kwh teljesítményű hőszivattyú van telepítve...
Válasz:
Kedves József!
Az Ön által leírtak alapján valóban meglehetősen...