Ennél a hőszivattyú típusnál a kerti kútban található talajvízből vonjuk el a szükséges hőenergiát.
A talajvíz felhasználásához legalább két kút szükséges. Télen az egyikből (nyerőkút) kiszivattyúzzuk a 8-10°C-os vizet, a hőszivattyú "ellop" belőle hőenergiát, majd a másikba (szikkasztókút) visszaeresztjük a 6-7°C-os vizet.
A két kútnak egymástól legalább 15 méterre kell egymástól lennie ahhoz, hogy a hőszivattyúból kijövő, ezért lehűlt víz még véletlenül se jelenhessen meg a nyerőkútban úgy, hogy fel ne melegedne előbb a földben.
Abban az esetben, ha a talajszerkezet nem képes befogadni egy szikkasztókúton keresztül a hőszivattyúból kijövő vizet, 3 kút (1 nyerő és 2 szikkasztó) szükséges.
A víz-víz hőszivattyú előnye, hogy nyáron olcsón és egyszerűen hűthetjük a kút vizével az épületet (passzív hűtés).
| A vizes hőszivattyú rendszerek előnyei | A vizes hőszivattyú rendszerek hátrányai |
|---|---|
| A legmagasabb COP (5-6) | Nagy mennyiségű víz szükséges hozzá |
| Az év egészében állandó COP | Jelentős előkészítést igényel |
| Önállóan megoldja az épület fűtését-hűtését | Ha elapad a vízforrás, nem tud működni |
| Alkalmas nyári passzív hűtésre |
A kútvizes rendszerek tervezése, telepítése kiemelkedően sok figyelmet kíván, hiszen óriási felelősség, hogy csak olyan helyen létesítsünk ilyen rendszert, ahol a következő évtizedekben is biztosan rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű és minőségű víz a hőszivattyú részére. Előzőek miatt elsősorban a nagyobb természetes felszíni vizek (tavak, folyók) közelében érdemes általában kútvizes rendszereket telepíteni, a dombok, hegyek lejtőin lévő épületek hőszivattyús rendszereit más hőnyerő oldallal kell tervezni, még akkor is, ha telken esetleg jelenleg bővizű kút található.
A vékonyabb vízerek, patakok ugyanis bármikor elapadhatnak, irányt változtathatnak például felszíni vízelvezető árkok létesítése, vagy egy mélygarázs építése miatt. Ha az épület fűtendő alapterülete viszonylag csekély, akkor nem biztos, hogy a kútvizes rendszer a leggazdaságosabb megoldás, különösen, ha a vizet több mint 10 méter mélyről kell felszivattyúzni. Ugyanis a búvárszivattyú elektromos fogyasztása ilyen esetben aránytalanul nagy, megközelítheti a hőszivattyú kompresszorának fogyasztását.
Az sem minden esetben szerencsés, ha a felszínhez túl közel található a víz. Ekkor ugyanis télen előfordulhat, hogy a víz hőmérséklete 6°C alá csökken. Ez azért probléma, mert ha a hőszivattyúval egy ilyen hőmérsékletű vízből hőenergiát vonunk el, könnyen megfagyaszthatjuk azt. Ezért a vizes hőszivattyúk többsége 6°C alatti víz esetén letiltja a működést. Ezek után érthető, hogy miért kell kútból nyernünk a vizet a hőszivattyúhoz akkor is, ha a házunk egy tó, vagy egy folyó partján áll.
Fontos tudnivaló, hogy a kutak fúrását előzetesen engedélyeztetni kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál, majd a beüzemelés után használatbavételi engedélyt szükséges rájuk kérni. Az eljárások összköltsége – a vízkivétel nagyságától függően - akár többszázezer forint is lehet.
6. Kérdés: Tisztelt Szakértő! Lakásunkba IDM 26 kwh teljesítményű hőszivattyú van telepítve...
Válasz:
Kedves József!
Az Ön által leírtak alapján valóban meglehetősen...